Tegnap kora reggel Kehl-be indultunk, mert venni akartunk mindent, ami az esti bulihoz kellhet. Délután a kiselőadásom volt, amit egyértelműen túlparáztam. Otthon csomó ilyesmi van, plusz zh-k, plusz tesztek, itt meg egy nyavalyás kiselőadás, amit nem is osztályoznak és már napokkal előtte izgultam. Látszik, hogy suli tekintetében eléggé ingerszegény a környezetem. Az egész 15 fős csoportnak készülnie kellett volna egy előadással, de összesen 3-an készültünk. A tanár persze kiszúrt engem, hogy akkor kezdhetném én. Tudni kell, hogy a feladat annyiból állt, hogy egy 15 soros középkori nyelven íródott francia szöveget(ami mellett ott volt a fordítás is) meg kellett magyarázni. Fogalmam sem volt, hogy álljak neki, milyen szempontok alapján csináljam, egyáltalán azt se tudom, hogy Franciaországban milyen az előadási stílus, mert pl Magyarországon belül is egyeteme, kara válogatja. Tudom, hogy ami közgázon 10/10 pont, azt a bölcsészkaron kinevetik a felszínessége miatt, ami meg a bölcsészkaron a tökéletes előadás, azt közgázon lenézik az egyhangúsága, kreativitásmentességé, elvontsága miatt. Szóval ez az előadás 100% Réka volt, összeszedtem minden tudásomat nyelvi, előadói és irodalmi jártasságom terén. Egy "nem rossz" értékelést kaptam, majd részletesen kielemezte a tanár az előadásomat, utána pedig gratulált, hogy ilyen bátran elsőként ilyen jól szerepeltem. Ez nem bátorság, ez kényszer, ő mondta, hogy menjek elsőnek... Amúgy kényelmetlenül éreztem magam, mert mindenki francia volt körülöttem és olyan esetlen a nyelvtudásom ehhez az irodalmi nyelvhez. Jajj.
A héten azt intézem, hogy haza tudjak menni december 10-én, mert a rákövetkező héten közgázon zh-im lesznek. Ehhez az kell, hogy a koordinátorom és a tanáraim egyesével beleegyezzenek s levizsgáztassanak ez előtt. Eddig minden jól halad, remélem így is marad.
Este aztán a születésnapomat ünnepeltük. Kibéreltük a nagy konyhát, hogy legyen mindenkinek helye. Kb 15-16-an voltunk összesen, elég szép számmal. Nem is tudom mit írjak erről az estéről, ami a legfontosabb, hogy nagy nagy élmény volt és örülök, hogy itt ünnepelhettem a 21. születésnapomat, mert biztos, hogy ehhez hasonló ünnepléshez nem lesz többé részem. Egyrészt viccesek a kolis körülmények. Paki és Saskia tortát "sütött" nekem, ami a kekszes csokis süti volt egy mécsessel a tetején. A csóró külföldi diákok tortája. De higgyétek el, valahogy itt még ennek is nagyon örül az ember. Aztán kaptam egy plüssmacit, aki nagyon aranyos. A másik különlegessége a születésnapomnak egy üdvözlőlap volt, amit mindenki aláírt, aki ott volt a bulin és leírta a saját jókívánságait a saját nyelvén. Kb 6-7 nyelven tuti van benne üdvözlés: francia, angol, német, ukrán, spanyol, magyar, holland. Nem mindennapi ajándék. Mondtam pohárköszöntőt franciául és magyarul is és mindenkit megkínáltam a mézes barackos fütyülős pálinkával, de semmilyen nyugat-európainak nem ízlett, csak a magyar lányok itták örömmel. Aztán bementünk a városba, de sem volt buli, úgyhogy holnap fogunk egy nagyobb bulira menni.
Ma pedig egész nap pihentem, nem csináltam semmit, este templomba akartam menni, de a googlemaps becsapott és nem találtam meg a templomot így hazajöttem. Este lelkiztünk Saskia-val, tudtam beszélni anyuval, apuval, Petyával, Bettinával, Hajnival és végre megírtam azokat az emaileket is, amiket már régóta tervezgetek megírni fontos embereknek:) Nagyon elégedett vagyok, kipihent, de azért fél kettő van, úgyhogy illik aludni már. Holnap jelentkezem!
