Elég nyomott a hangulat a koliban. Mondhatni szomorú. Üresek a folyosók, tiszták a wc-k, makulátlan az elektromos tűzhely lapja és síri csönd uralkodik az egész épületben. Ha látsz valakit a folyosón, az is csak hatalmas csomagokkal siet épp, hogy elérje a buszát, ami a vasútra viszi. A szünet elkezdődött és már majdnem az összes Erasmusos hazament. Épp az előbb ment el Lisa is, elbúcsúzott tőlem és Monikától, jól megölelgettük egymást, aztán mikor becsukta az ajtót maga után, Monika elkezdett pityeregni. Teljesen megértem szegényt, én is ugyanilyen rosszul érzem maga a Saskia nélkül. Az elmúlt egy évben eléggé megkeményedtem és nem nagyon tartom magam túl érzékenynek, szóval nem igazán értem mi történik velem, miért ilyen furcsa most, és miért zavar annyira, hogy nem láthatom őket, amikor csak akarom.
A betegségem ugyanúgy van, azt remélem, hogy nem fog romlani, ha ilyen marad semmi gáz nem lesz az út alatt. Ma írtunk egy zh-t németből, nem volt túl nehéz, szerintem viszonylag jól sikerült. Egész nap az utat tervezgettük, most Monika épp kinyomtatja a térképeket a városokról, aztán este újra találkozunk, holnap meg már pakoljuk a dolgokat a bőröndbe, mert holnap est 8-kor indulás.
Ígértem tegnap egy utazási tervet, most akkor itt van:
október 22. 20:19: a vonatunk Strasbourg vasútállomásáról elindul. Az út 9 óra 41 perc lesz, így hajnali 6-ra érünk Marseille-be. Az utat hálókocsikban fogjuk megtenni, egy hálókocsiban 6 ágy van, 3-3 egymás fölött. Valószínűleg a legmagasabb a legjobb az értékek miatt, mert oda tuti nem jön fel senki. Majd megpróbálok aludni a bőröndömet átölelve. Azt képzelem majd, hogy a Petya :)
október 23. megérkezés Marseille-be, az első néhány órát egy kávézóban akarjuk tölteni, hogy bevárjuk a 3. lányt, aki hozzánk csatlakozik és, aki Lille-ből jön repülővel. A szállásunkat kellő gondossággal egy nyugodt kerületben foglaltuk le, mert hallottuk, hogy Marseille nem való lányoknak, de az a kerület biztonságos. 23-án elkezdjük megnézni a főbb nevezetességeket
október 24. Marseille nevezetességeit tovább nézegetjük(mármint nem ugyanazokat, hanem újakat:)) és ha az időjárás engedi, elbuszozunk a calanques nevű helyre. Ezt nem tudom elmagyarázni, látni kell, gépeljétek be a google-be és érteni fogjátok.
október 25. Dél körül tovább indulunk Montpellier-be. A szállásunk itt a legideálisabb, elég olcsó és kb 3 percre van a vasútállomástól. Egész napos városnézés van beiktatva, mert itt csak egy napot töltünk.
október 26. Utazás Avignon-ba. Én erre vagyok az egyik legjobban kíváncsi, képek alapján gyönyörűnek és nagyon barátságosnak tűnik. Meg persze a dal miatt is régóta el akarok ide menni: "Készen áll már a híd, táncot járnak Avignon-ban..."
október 27. Újabb állomásunk Aix en Provence. Ez a legdrágább és legsikkesebb hely azok közül, ahova szeretnénk menni talán. Itt nagyon sok ideig kutattunk normális áru szálloda után, de Monika egyik kedvenc állomása már előre is ez.
október 28. Nizza. Itt három éjszakát fogunk tölteni, de nagyon érdekes, hogy eredetileg nem is akartunk ide jönni, mert mindenki azt mondta, hogy nagyon csúnya. Aztán megnéztük a hotel árakat Cannes-ban, Monaco-ban és úgy döntöttünk, hogy itt több ideig maradunk és innen bejárjuk a környéket. Ezen a napon valószínűleg a városban maradunk.
október 29-30. Be van iktatva Cannes, Monaco, amelyek busszal elég olcsók illetve a környező falvak is: Eze, Grasse(egy nagyon híres parfümgyárat lehet itt meglátogatni), st Paul de Vence. Majd meglátjuk mire futja az időnkből.
október 31. délutánig a strandon akarunk maradni és délután pedig indulunk vissza Marseille-be, mert este 11 körül indul a vonatunk, újra éjszakai járat. 1-jén hajnalban érkezünk meg Strasbourgban.
Sokatokban felmerülhet a kérdés, hogy hogyan van erre pénzem és kb mennyibe kerülhet. Az Erasmus ösztöndíj, amit az egyetem adott totálisan elegendő az itteni életre, nem szórom a pénz, megnézem mit veszek, mennyiért, több időt szánok a válogatásra, de nem is kell garasoskodnom és nem hagyok ki megismételhetetlen alkalmakat azért, mert nincs rá pénzem. A kisebb utakat is ki tudom fizetni az Erasmus ösztöndíjból. Ezt az utazást azért tudtam bevállalni, mert október elején kiderült, hogy elég jó ösztöndíjat kapok mind a Ktk-n, mind a Btk-n. A tavalyi egy nagyon durva félévem volt 75 kredittel, széttanultam magam, de most úgy érzem minden csepp szenvedés megérte. Mindig félrerakom az ilyen pénzeken, most az egyszer úgy döntöttem, hogy egy nagy álmomat váltom valóra vele. Összesen az egész szemeszter alatt 400 eurót fogok kapni és ebből a pénzből kijön ez az út is. Elég sok, de jelenleg úgy érzem(ha nem gondolkozok jótékonysági dolgokon) jobb helyre nem is mehetne, mert ez tesz most a legboldogabbá.
Nagyon remélem, hogy sikerül véghezvinnünk mindent, Monika és én is elég óvatosak vagyunk, van egy biztos franciánk és nagyon nyitottak és kíváncsiak vagyunk mindenféle nevezetességre. Hatalmas kalandnak ígérkezik ez az utazás, még szebbé teheti az Erasmus félévemet. Még mindig nem tudom elhinni, hogy van egy jegyem Marseille-be. A városba, ahol a Taxi-t forgatták, amit föci órán a Dórival nézegettünk a földrajz atlaszban, a Riviérára, amit minden nyáron megnéztem a fehervartravel.hu-n, ahova a szememben csak a "kiváltságosok" juthatnak el. Kicsit úgy érzem, hogy túl pici vagyok ehhez a feladathoz, hogy micsoda vakmerőség ezt megtenni, másrészről meg borzasztóan vágyom rá, hogy lássam az ottani utcákat, az épületeket, halljam a tenger morajlását, az emberek furcsa akcentusát, érezzem a tengeri sós levegőt, az éttermekből kiáradó halszagot és átéljek egy ekkora kalandot, szerezzek egy ilyen fantasztikus tapasztalatot.
