Korán keltem ma, hogy rendesen odaérjek a suliba és be tudjam magam kérni a csütörtöki és a pénteki francia nyelvfejlesztés órákra. A tanár nagyon kedves volt és felírt mindegyikre. Délben kezdődött az első német órám. Mivel azt hittem, hogy itt sok időm lesz és ingyen lehet tanulni bármilyen nyelvet, ezért felvettem a kezdő németet is. Most úgy látom, hogy nagyon jól tettem. Hihetetlen agymunka kell ehhez, alig tudom felfogni, hogy mi zajlott a fejemben az óra alatt. Franciául magyarázzák a német nyelvtant és franciára fordítják a német szavakat. Amikor beszélgetnem kell a padtársammal németül akkor, ha valami nem tudunk, egymással franciául beszélünk, mert az a nyelv, amin megértetetjük magunkat. Nagyon fura, de nagyon jó.
Ezután kiültem a folyosóra kicsit netezni, de nem lett belőle semmi, mert egy srác odajött hozzám papírt kérni, majd mikor adtam neki, leült hozzám beszélgetni és legalább fél órát dumált nekem. Először kicsit bizarrnak találtam a helyzetet, de egyáltalán nem tűnt tolakodónak, vagy nyomulósnak. Sokat kérdezett Magyarországról, Trianonról, az eredetünkről, aztán én kérdezte őt ki internet ügyben. Miközben monológot tartottam a magyar történelemről, ő buzgón jegyzetelt és mondta, hogy otthon mindennek utána fog nézni. Így a papírt, amit adtam neki teleírta. Most úgy tűnhet, hogy milyen penge vagyok franciából, hogy leül mellém egy francia és egyből hipp-hopp elbeszélgetek vele ilyen kérdésekről, de nem. Az első mondatát (van-e egy lapom) háromszor visszakérdeztem. Párizsi a srác és szerintem valami külső kerület akcentusával beszélt, meg hát amúgy is francia.
Ezután a városba mentem egyedül egy-két dolognak utánanézni, majd elmentünk pár csajjal Kehlbe, a német városba és vásároltunk az Aldiban és a Lidlben. Nem vettem semmi főzni való kaját, mert ezentúl úgy tervezem, hogy az egyetemi menzán fogok enni. Este bulizni készültünk. Az argentin lány meghívott minket az albijába egy házibuliba. Elég sokan voltunk, nagyon sok spanyol, de volt angol, német és francia is. Az egyik francia srác kérdezte, hogy milyen nemzetiségű vagyok és mondtam, hogy magyar. Elmesélte, hogy van egy magyar ismerőse és ő néha mond neki egy-két dolgot magyarul, de ez az egyetlen nyelv, aminek a hangjait nem bírja kimondani. Majd hozzátette, hogy a magyar pontosan olyan, mintha delfinek beszélgetnének egymással. Erre mindenki elkezdett nevetni, csak én nem, nagyon megsértődtem. Visszavágtam a franciák hülye orrhangjaival, de a kedvemnek lőttek. Nem kellett volna ennyire felkapnom a vizet, de nagyon rosszul esett, egész este látványosan kerültem őt.
Éjfél körül elnéztünk egy diszkóba, majd mikor láttuk, hogy nem túl jó a buli, átmentünk egy hajón lévő bulizóhelyre, ami még rosszabb volt, mint az előző, így visszamentünk az első helyre. Annyi pozitívum volt ebben az estében, hogy a szórakozóhelyeken csomó ismerőssel összefutok, pedig még csak 2 hete vagyok itt. Végül a hajnali 3-as éjjeli buszt elértük és azzal jöttünk haza. Most lefekszem aludni, mert ha nem, akkor semmi nem lesz a holnapi napomból.
