Egy napot kihagytam, mert annyira kimerülten értem haza, hogy nem volt erőm blogot írni. Nálam ez már durva. Tegnap péntek volt, szerencsére alig valamit kellett elintézni az egyetemen, benéztünk azért a bankba, de zárva volt. A többi lánynak tegnap délután lett internete, este már mindenki skype-ozott ezerrel, én meg nagyon elkeseredtem. A gépem valamiért nem akarja az itteni netet elfogadni és habár van net a szobámban (a többiek tudnak az én kábelemmel az én szobámból is netezni) a gépem úgy tesz, mintha nem érzékelné, hogy van kapcsolat. Tegnap egész nap nyomott voltam, mert nem csak a skype, a facebook használatom korlátozódik le, hanem nem tudok írni a tanároknak az egyetemre az óraelfogadtatással, az egyéni tanrenddel kapcsolatban és az órafelvétel határideje már le is járt, a leadásé pedig már csak egy hét. Ha nem sikerül megoldani a problémát, nem tudom mit csinálok. Nem beszélve arról, hogy az itteni órarend, a különböző kulturális programokra való jelentkezés, a sportórák felvétele, a pénzügyeim intézése, minden, ami fontos a neten zajlik. Persze mindegyik lány megengedi, hogy használjam az ő gépét, de ahhoz, hogy mindent elintézzek, és még beszéljek is a szüleimmel órák kellenek és senkinek sem akarok kellemetlenséget okozni. A problémát ez idáig nem sikerült megoldani, úgyhogy, akinek van ötlete, hogy mi lehet a baj az legyen szíves írjon a facebookomra, napi egyszer úgyis megnézem valahogy.
Tegnap délután kicsit császkáltunk a környéken Pakival, csináltunk pár képet is nagyon szép házakról. Ahol én lakom az egy kertvárosi övezet, tele van szép családi házakkal és nagyon nyugodt a környék. Kb. negyed óra sétára találtunk egy Match nevű boltot, ami eszméletlenül drága. 10 percre tőlünk van fodrászat, pékség, pizzéria, hentesüzlet, de a pékség kivételével mindegyik megfizethetetlen. A pénzzel kapcsolatban teljesen pozitívan csalódtam a külföldiekben, mert annak ellenére, hogy mondjuk valaki angol vagy német nemzetiségű, egyáltalán nem szórja a pénzt. Sőt, a német és a spanyol lány is kikötötte, hogy max. heti egyszer járnak el szórakozni, mert 5 euró a belépő és a felesek 2-3 eurónál kezdődnek, a sör a kocsmákban 3 eurótól, szóval egy ilyen kiruccanás körülbelül 8-10 euró minimum. Én is követem példájukat, megbeszéltük, hogy bemegyünk a városba esténként, de nem feltétlenül ülünk be valahova.
Este mosni akartunk, ami nem ment olyan egyszerűen, mint gondoltuk. Vannak mosógépek a koliban, de a többségük nem működik. Úgy, mint a folyosómon a zuhanykabinok, amik már 5 napja használaton kívüli állapotban vannak. Tehát a mosógépek zsetonnal működnek, amiket a portán lehet beszerezni. Egy adag mosás ára 3 euró, egy szárítás 1 euró. A spanyol lánnyal együtt mostuk a ruháinkat, én a fehérneműimet kézzel fogom kimosni. Nem nagyon válogathatom őket szét szín szerint, mert az még plusz 800 Ft lenne, így inkább sötéteket hordok és azokat is mosok. Ami meg világos és olyan azt kimosom kézzel. A baj, hogy nincs hol megszárítani. Este mialatt ment a mosógép és a szárítógép (2 óra), felmentünk a tv terembe és megismerkedtünk egy bolgár sráccal, aki nagyon szimpatikus volt. Elkezdett valami alakulni közte és a spanyol lány között. Végül a mosás és a szárítás fél 1-kor ért véget, mert túl későn kezdtük, úgyhogy utána csak arra volt időm, hogy bezuhanjak az ágyba.
Ma délelőtt és koradélután elutaztunk Kehl-be, a közeli német városba, mert ott a vásárlás sokkal olcsóbb, mint itt. Helyijáratos busz közlekedik Strasbourg és Kehl között, így a bérletünk oda is érvényes. Egy Lidl-ben voltam 3 spanyol lánnyal, akik egy-két kicsi beszélgetés kivételével végig spanyolul beszéltek, a végén már zsongott a fejem és alig vártam, hogy hazaérjünk, mert egy szót se értettem. A német Lidl amúgy szerintem még egy kicsivel a magyarnál is jobb, pedig itthon is nagyon szeretem. Vannak dolgok, amik megdöbbentően olcsók, néha a magyar ár feléért lehet kapni dolgokat, de vannak persze, amik jóval drágábbak. Összességében, ha az ember okosan vásárol meg lehet úszni olcsón és nagyon jó minőségű dolgokat lehet kapni. A hazacuccolás picit nehezebb volt, mert át kellett szállni. Délután kitakarítottam a szobámban és találtam egy ősrégi számítógépet a szekrényben. Minden van hozzá, hogy működjön, csak a kábel a gép és a konnektor között hiányzik. Van egy Abdel nevű srác a folyosón, aki viszonylag ért a gépekhez, majd megkérdezem, hátha ő tud szerezni kábelt és azzal működik az internet.
Este a városba mentünk egy kelta koncertre, amiről úgy szereztünk tudomást, hogy a buszon egy 10 éves fiú odajött hozzánk, hogy van-e kedvünk ma ingyenes kelta koncertet meghallgatni. Mondtuk, hogy persze, megadta a címet, hívtunk embereket és már meg is volt a randevú :D. A bolgár srác, a spanyol lány, az első napokban megismert angol lány és én. Végül kiderült, hogy a koncert 10 euró, úgyhogy inkább sétáltunk egyet a rakparton meg a belvárosba. Én az angol lánnyal beszélgettem végig, mert Paki és a srác egyre közelebb kerülnek egymáshoz, szerintem lesz belőle valami. Nagyon jól éreztem magam, hazafelé a villamosról leszálltunk még az Európai Parlamentnél megnézni a környéket kivilágítva: gyönyörű. Mikor a koliba értünk behívtam őket a szobámba és kérték, hogy olvassak magyarul. Plesz Dórinak üzenem, ha ezt olvassa, hogy Paki szerint nagyon hasonló a török nyelvhez a magyar hallás alapján. Pár perce mentek el, holnap együtt főzünk valamit Pakival, majd kikérdezem mi történt.
