Jó nagyot aludtam tegnap. Úgy volt, hogy ma reggel 11-kor találkozok Pakival, így fél 11-kor keltem és mikor felkeltem, láttam, hogy írt egy sms-t, hogy talizzunk inkább 12-kor, majd írtam neki, hogy inkább fél egykor és így lett majdnem kettő mire az Auchan-ba értünk kipihenten. Otthon utálom a nagy áruházakat, ki nem állhatom a tömeget, a hatalmas, feldolgozhatatlan választékot és lehet csak rossz környéken járok, de itt Franciaországban egyáltalán nem is divat ez. Mondjuk otthon se nagyon, ha csak a tömegközlekedésre számíthat az ember. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy megnézzük milyen a francia választék, hogyha már itt élünk, ne csak Németországban vásároljunk. Nem tudom, hogy miért de nagyon jól esett az első egy óra az Auchan-ban. Jó érzés volt, hogy kiismerem magam a sorok között, minden olyan mint otthon, hogy nem kell egyik kisboltból a másikba futnom, hogy minden meglegyen, hanem mindent megtalálok egy helyen. A legfontosabb és leghasznosabb ,amit itt vettem az egy csomag illatosított gyertya volt, mert a koliszobák mindegyikében egy jellegzetes szagot lehet érezni, ami nagyon nem kellemes illat. Még annyit a bevásárlásról, hogy pénztárosok is alig voltak, a legtöbb vásárló gépnél fizette ki a dolgokat, tehát pénztáros nélkül. Ilyet valaki látott már? Én nagyon meglepődtem, és végül 10 perc után sikeresen kifizettem mindent, de mindeközben egyszer kellett hívni egy személyzetis nőt, hogy segítsen és egyszer elvitte egy néni a bevásárlókosaramat, amiben még voltak dolgaim, mert, hogy ő azt hitte, hogy üres. Váá :) Amúgy úgy jöttem el onnan, hogy na ez a vásárlás most jól esett, mert nem is költöttem sokat.
Végül fél 5 lett mire hazaértünk és 7-kor egy spanyol este kezdődött a kollégiumban. Előtte kellett volna segédkeznem nekik a konyhában, de még kicsit mindig bennem volt a "nincs kedvem semmihez" érzés, úgyhogy inkább a szobámban neteztem és sminkeltem, mikor bekopogott a folyosómon lakó néger srác, hogy nincs mit csinálnia, csatlakozhat-e hozzám. Mondtam neki, hogy a sminkeléshez nehezen csatlakozna, úgyhogy nem. Egy ideje bunkó lettem, ha ilyesmiről van szó, mert ha kedves az ember tényleg nagyon rászállnak. Mindenkire. Aztán elkezdődött a spanyol este, előtte az én szobámban gyűlt össze az a pár ember, akinek volt kedve hozzá, borozgattunk, beszélgettünk, aztán átmentünk a "buliszobába" és rengeteg finom ételt várt minket, csak spanyol specialitások és persze sok sangria. Egy idő után diszkószerűség kezdődött, de 1-2 óra után leléptünk, és a szobámban folytattuk az estét. Közben megérkezett az angol lány és a barátnője is, ők is csatlakoztak hozzám. Az utolsó egy-két órában már csak 4-en maradtunk, végül csak Paki meg én, megmutattam neki a Mizu? számnak a spanyol verzióját, meg angol, spanyol, francia, magyar nyelvtörőket nézegettünk a neten, sokat nevettünk rajta. És most pedig lefekszem, mert holnap újra nap :)
